2016. november 10., csütörtök

Bemutatkozik Györki-Iványi Zsófi, a BOHO design alkotója


Zsófi fog bevezetni minket a különböző festési technikák rejtelmeibe az Ékszertartó készítő workshopon. 

Ha még nem tetted meg, a workshopra itt tudsz jelentkezni!

Ismerjük meg őt kicsit közelebbről!


Mit is csinálsz pontosan a mindennapi munkád során?
Bútorokat, lakberendezési tárgyakat, lakásdekorokat festek (lehetőleg színesre). Emellett fotótranszfereket készítek, ami annyit jelent, hogy egy kérges, finoman csiszolt fára vagy csiszolt raklapdeszkára átviszek egy színes vagy fekete-fehér fotót, vagy szkennelt gyerekrajzot. Ez egy igazán különleges kép lesz, egy éven át kísérleteztem a tökéletes technikát (megtaláltam!). Sokféle dolgot használok a munkáimban, szeretem az eklektikát színekben, formákban, stílusban és technikában is. Elsősorban a vidám (hippisebb) hangulatot kedvelem, a marokkói dekorációk állnak közel hozzám. Az ünnepek alkalmával új ötletekkel, sorozattal szoktam előjönni. Idén karácsonykor ékszer- (és hajpánt- és kulcs- stb) tartó sorozatot készítettem, aminek a technikájával szeretnélek megismertetni a workshopon.

Mit csináltál a BOHO Design előtt?
Hogy mit csináltam előtte? Lehet, hogy azt kéne írnom, hogy mit nem. Építőipari iskolába jártam (hát igen, most is fatelepre járok a pasik közé, csiszolok, fűrészelek, cipelek és szülinapomra fúrógépet kapok:), majd díszítőszobrász lettem. Ennek is veszem azért hasznát olykor. Huszonévesen kezdtem bútorokat festeni. Majd művészettöténetet tanultam az ELTÉ-n, kimondottan érdekelt a múzemupedagógia, kortárs művészet (és a középkor:). Majd ... született egy gyermekem, és rövid lila ködös állapot után unatkozni kezdtem. EMK (Erőszakmentes Kommunikáció) játékköröket szerveztem anyukáknak. Majd megszületett második gyermekem, ami adta, hogy egy anyaközpont létrehozásán kezdjünk el gondolkozni. Ökokört vezettem, létrehoztam és koordinálom a Dunakeszi közösségi kertet. Ja, mert a gödöllői Szent István Egyetemen elvégeztem egy ökogazdálkodási képzést is eközben.
Szóval alapvetően a művészetek, a környezetvédelem és az édesanyák helyzete érdekel. Amit most csinálok a vállalkozásomban: kidobásra ítélt bútorokat újítok fel, festek, lehetőség szerint környezetbarát anyagokkal dolgozom, anyukáknak igyekszem minőségi énidőt biztosítani. Azt hiszem, ez a vállalkozás az elmúlt 22 évem csodás összegzése.

 
Mit szeretsz legjobban a munkádban?
Erre a kérdésre részben fent már válaszoltam. Megtaláltam benne mindent, ami én vagyok. De tudom folytatni. Független vagyok. Azt csinálom, amihez kedvem van (azaz ha ma ékszertartót készítenék, akkor azt csinálok és ha félúton más ötletem van, akkor félbehagyhatom….), csapongó típus vagyok, számomra ez a szabadság mindennél többet ér. Szeretem még, hogy magam osztom be az időmet, így a gyerekeimért délben mehetek az oviba, suliba, a szünetek sem okoznak problémát. És az sem utolsó, hogy kézművesként, a gyerekeim számára a munkám kézzelfogható, látható, kipróbálható.

Mi a legnehezebb a munkádban?

Hogy egyedül vagyok benne. A könyvelésen kívül mindent én csinálok. Megtanultam weboldalt szerkeszteni, fotózni (tárgyfotózni), fotót szerkeszteni, hirdetést feladni, levelezőrendszert kezelni… de ez semmi a sok jogszabályhoz képest, amiknek meg kell felelni és mindent adminisztrálni, kérvényezni, hivatalosan benyújtani, regisztálni stb. És sok marketinget kell tanulnom (hiszen mire való az éjszaka?:). Aztán ezeket napi (azaz napi!) szinten alkalmazni, minden nap írni, minden nap fotózni, minden nap hirdetéseket figyelni, hírlevelet írni, minden nap érdekesnek lenni:) És ezek mellett….. dolgozni. Lassan arra jut a legkevesebb idő. És gyerekekkel lenni. Férjemmel lenni…. Pihenni…. Na… ez a nehéz.




Hol lehet megvásárolni az alkotásaidat?


a www.bohodesign.hu oldalon, illetve a meskán: www.bohodesign.meska.hu

+1: Ha lenne egy kívánságod, ami valóra válik, mi lenne az?
Hát, az van, hogy éppen egy álom válik valóra… Tavaly karácsony előtt vettem magamnak egy „kreatív” naptárt. Olyan igazi kézbefoghatót. Nagyon inspiráló tud lenni, ha a gondolatok leíródnak és nem szállnak el. Egy naptárt én mindenre használok: ami egy év alatt történik, eszembe jut, az benne van írva, rajzolva. Az első feljegyzésem a BOHOdesign-nal kapcsolatos volt: „saját műhely, kávézó, közösségi tér”. Egy barátnőm el is meséltette velem nagyon részletesen, hogy milyennek képzelem. Ez egy csodás, dédelgetett álom, úgy éreztem, nagyon messze vagyok ettől. Eltelt egy év lassan, kinőttem a nappalit és győzködni kezdtek az emberek, hogy béreljek műhelyt. Na nem! Hogy egész nap egyedül kuksoljak valahol, elcuccoljak (akkor hogy dolgozom hétvégén?), stb. Mert egy sétálóutcában műhelyt bérelni, azért nem engedhetem meg magamnak. És akkor egyszercsak az „ölembe hullott” egy lehetőség. Baba-mama központ van alakulóban Vácon és van egy tágas, kihasználatlan szobája. A lányom iskolája mellett. Még mindig nem hiszem el, hogy ott dolgozom. És ugyan nem kávézó… de van kávé:) műhely és közösségi. Szóval minden teljesült.
 A képek a BOHOdesign tulajdonai! Forrás: http://bohodesign.hu/

Köszönöm Zsófi az őszinteséget és hogy bepillanthattunk a mindennapjaidba!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése